Jogi kérdések az informatikában

Tulajdonjog

Az interneten keresztül nagyon sok információ érhető el, de nem minden információt használhatunk fel korlátlanul. A felhasználhatóság korlátozását a weboldalakon a szolgáltatók külön jelzik (copyright). A tulajdonjoggal kapcsolatban rögzíteni kell, hogy ki is valójában az információ tulajdonosa és mennyi az információ felhasználásának az ára; továbbá, hogy kik a különböző információs csatornák tulajdonosai, és milyen feltételek mellett használhatók a magánadatbázisok; illetve, hogy használhatók-e a cégek számítógépei magáncélokra, és hogy hogyan lehet a szakértői rendszerek készítéséhez tudásukkal hozzájárult szakértőket kompenzálni.

Külön kérdés a személyes adatok védelme. Személyes adat az 1992. évi LXIII. tv. (Avtv.) szerint csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt a törvény, illetve - a törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - a helyi önkormányzat rendelete előírja.

Internetjog

Az internet szabályozásával kapcsolatos nehézségek okai az eltérő területi szabályozásokból, a többféle média alkalmazásából, az ellenőrizhetőség hiányából, a névtelenségből és a technikai megoldásokból származnak.
Törvénysértő adatok közlése az interneten különböző jogi következményeket vonhat maga után. Az interneten közölt szeméremsértő publikációkra, az illegális szoftverletöltésekre (programok, audio- és videofájlok), a számítógépes vírusok terjesztésére egyaránt vonatkoznak a büntetőjogi törvények, annak ellenére, hogy a törvények kidolgozása még folyamatban van. Ugyanakkor minden felhasználó alanyi jogon élhet a szólásszabadság jogával, és tárhatja gondolatait a nyilvánosság elé. Külön törvények szabályozzák az elektronikus kereskedelem biztonságos lebonyolítását és a különböző pénzforgalmi tevékenységeket. Az interneten történő adat- és információközlés, illetve azok felhasználása több jogi kérdést is felvethet.
Ezzel kapcsolatban még nem született egységes szerkezetbe foglalt jogszabály, azonban a jelenleg hatályos egyéb jogszabályok az internet használatára is érvényesek.

Az internet jogi vonatkozásairól Dr. Verebics János honlapján (http://www.extra.hu/verebics) bővebb felvilágosítást kaphatunk.

Szerzői jogi vonatkozások

Az interneten ma leggyakrabban a szerzői jogot sértik meg. A felderítési nehézségek és a digitális technika következtében a szerzői és szomszédos jogok megsértésének szinte minden elképzelhető fajtája megtalálható az interneten. Egyik jellegzetes megnyilvánulása a „warez”, amely illegálisan másolt programok hálózatról történő ingyenes letöltését jelenti. A másik ilyen jogsértő tevékenységet a crackerek végzik. Ők törik fel a szerzői jogok védelmét szolgáló eljárásokat, kódokat és digitális kulcsokat. Másik módszerük az ingyenesen letölthető, korlátozott ideig működőképes (shareware) vagy korlátozott funkcionalitású (demo) szoftverek teljesen működőképessé tétele. Ehhez hamis kulcsokat tesznek elérhetővé a hálózaton, illetve saját programjaikkal teszik lehetővé a szerzői jogot védő eljárások megkerülését.
Sajátos jogsértést tesz lehetővé az interneten terjesztett zene, ha az alkotó tudta és beleegyezése nélkül, illetve akarata ellenére, a jogtulajdonosoknak anyagi kárt okozva történik. Az MP3 (MPEG I Layer 3 encoding) technikával kevesebb, mint egytizedére tömöríthető össze a digitális formában tárolt hang, miközben csaknem CD-vel megegyező minőséget biztosít. A kisméretű fájlban tárolt zene hatékonyan továbbítható az interneten keresztül is. Ezt sok jogszerű alkalmazás is kihasználja, például szerzők is publikálnak ebben a formában.
A szerzői jog tulajdonosa a szoftver vásárlásakor megkapott licencszerződésben határozza meg a felhasználás körülményeit, feltételeit. Többféle licenctípus terjedt el. Az új számítógépekkel együtt vásárolt, úgynevezett OEM programok csak az adott számítógépen használhatók. A drágább, úgynevezett „dobozos” termékek általában szabadon mozgathatók, de a szerződés szerint meghatározott számú gépre telepíthetők fel. Megkötés lehet, hogy egyszerre csak egyetlen gépre lehet telepíteni, amit a program aktivizálásával próbálnak a fejlesztők ellenőrizni és korlátozni. Ez a jelenleg terjedő termékaktiválás a számítógép jellemzői és a termék telepítőlemezén kapott azonosító ismeretében képez egy kódot, amelyet a fejlesztőknek online vagy offline módon (például telefonon) eljuttatva megkapjuk a futtatáshoz szükséges karaktersorozatot. A gép fődarabjainak cseréje miatt esetleg később szükséges lehet az aktiválás ismételt végrehajtása.
A magyar szerzői jogi törvények a fejlesztők számára lehetővé teszik, hogy kötelező regisztrációt írjanak elő. Vannak országok, ahol ez tilos, vagyis a szoftver vásárlóját nem kötelezhetik személyes adatainak átadására.
A szoftverek esetében - a termék különlegessége miatt - kissé másképpen működik az e-kereskedelem. A szoftver abban különbözik minden más terméktől, hogy az interneten keresztül nemcsak fizethetünk érte, hanem egyúttal be is szerezhetjük, vagyis letölthetjük a saját gépünkre.

A freeware jelzésű szoftverek teljesen ingyenesek, legálisan, korlátlan ideig használhatjuk díjfizetés nélkül. A shareware programok is ingyenes programok, azonban csak korlátozott ideig működnek, vagy nem tartalmaznak minden, a program fizetős változatában használható funkciót (esetleg minden működik, csak a dokumentum mentése, vagy a nyomtatás nem stb.). Ebben a változatban is eldönthetjük azonban, szükségünk van-e rájuk. A teljes értékű, korlátlan ideig használható szoftverhez a megadott határidő lejárta után ki kell fizetnünk a regisztrációs díjat. A béta vagy preview változatú szoftverek félkész termékek, tesztelés céljából és figyelem felkeltése érdekében bocsátják őket az internet nagyközönsége elé. E változatok is tartalmazhatnak időkorlátot. A végleges változatú programokhoz csak a regisztrációs díj kifizetése ellenében juthatunk hozzá. A tranzakció után letölthetjük vagy kérhetjük a telepítő postázását CD-n.

Biztonsági kérdések az informatikában

Adatbiztonság

Az adatok összegyűjtésével, tárolásával, hozzáférésével, kezelésével kapcsolatban alapvetően fontos jogi kérdés az adatok védelmének biztosítása. A felhasználók csak akkor vesznek igénybe egy informatikai szolgáltatást, ha bizalmuk van a szolgáltatóban. Ezt a bizalmat az adatok biztonságos kezelése alapozhatja meg. Alapvető szolgáltatói kötelesség a kezelt információkhoz történő illetéktelen hozzáférés megakadályozása.
A biztonsági, védelmi szempontokat, követelményeket egységes rendszerbe foglaltan kell kezelni, és ki kell alakítani a megfelelő megoldásokat. Az adatok biztonságát a következő szempontok befolyásolják:
  • A felhasználó személyének azonosítása annak érdekében, hogy csak a jogosultak férjenek az információhoz.
  • A dokumentumok hitelességének biztosítása, hogy az eredetiség megállapítható legyen. Ennek érdekében alakítják ki a digitális aláírás rendszerét, a hitelesítő szervezeteket.
Az illetéktelen hozzáférés korlátozása. Ezt az üzenetek kódolásával, a fogadó helyen az üzenetek dekódolásával oldják meg. Az üzenetek titkosításával foglalkozó tudományágat kriptológiának nevezzük. Alkalmazása különösen akkor fontos, ha az interneten keresztül közvetített üzeneteinket nyilvános szerveren tárolják.

  • A megfelelő jelszavak, illetve a jelszókezelés rendjének kialakítása, amely szabályozza a hozzáférési jogosultságot. A jelszókezelés rendje szervezetenként egységesen kezelendő, meghatározza a jelszavak minimális hosszát, lejárati idejét, az engedélyezett rontások számát, különleges karakterek alkalmazását.
  • A hálózatok belső védelmének biztosítása biztonságos architektúrákkal, tűzfalakkal.
  • A kiszolgáló és hálózatvezérlő eszközök fizikai biztonságának megoldása.
  • Rendszeres adatmentések készítése, különösen fontos rendszerek esetében katasztrófaterv kidolgozása.

Hitelesség

Különösen szakértői rendszerek, illetve nyilvános adatbázisok esetében lényeges a hitelesség biztosítása. Ennek érdekében egyértelmű felelősségi köröket határoznak meg, hogy ki a felelős a gyűjtött információ eredetiségéért, hitelességéért és pontosságáért. Biztosítani kell, hogy az információ a feldolgozás során se sérüljön meg, és megfelelő pontossággal jusson el a felhasználókhoz.
Rendszeresen ellenőrizni kell, hogy az adatbázisban meglevő, az adatátvitel vagy az adatfeldolgozás során keletkező hibák véletlenszerűek és nem tudatosak. A következetes, illetve személyhez kötődő hibák felelőseit meg kell keresni. Jogi kérdés lehet a hibás munkavégzésből származó károkozás csökkentése is.

Ergonómia

Az ergonomikus munkahely

Számítógépes munkahelyi környezetünket a szokásostól eltérő szempontok figyelembevételével kell kialakítanunk. Ennek fő oka, hogy a számítógép állandó használata egészségkárosító hatású. Ebben a részben szó esik a hardver, a szoftver és a hozzá tartozó dokumentáció iránt támasztható ergonómiai követelményekről is.
A számítógépes munkahelyek kialakításánál a következő tényezőket kell figyelembe vennünk:
A helyiségben az ablakok elhelyezése döntő jelentőséggel bír. A tűző, közvetlen napfény erősen rontja a képernyő láthatóságát. Ugyancsak kedvezőtlen, ha az egyébként árnyékban lévő monitor üvegén tükröződik az ablakon keresztül látható világ. Szemrontó hatású az is, ha a tükröződésbe az ablak előtti függöny is belelátszik, vagy egyenesen a napos ablakkal szemben ülünk. Ennek elkerülésére reluxák vagy sötétítőfüggönyök beszerzése ajánlott. A legideálisabb elrendezés, ha monitorunkat árnyékos helyre, hátlapjával a faltól 20 cm-re úgy helyezzük el, hogy az ablak jobbra (balkezeseknél) vagy balra (jobbkezeseknél) legyen. A reluxa, illetve a függönyök segítségével bármilyen időben szabályozhatjuk a helyiség természetes fényviszonyait.
A mesterséges világítás kialakításakor a helyiség megvilágítására szórt, a munkaasztalra irányított fényeket alkalmazzunk. A fal világos színű, a padló sötétebb színű legyen.
Az irodai bútorok közül az állítható magasságú asztalok és székek a kedvezőek. A legfontosabb bútor a szék. A legmegfelelőbbek a gázrugós, szinkronmechanikás, fékezett görgős, derékhajlathoz igazítható, tűzálló bevonatú székek.

Az ember közérzetét befolyásoló környezeti tényezők közé tartozik a zaj is. A legalapvetőbb munkahelyi zaj az emberi beszéd, illetve a különféle gépek által kibocsátott hangok. A zajhatások csökkentésére halkabb gépek üzemeltetése, illetve hangszigetelés alkalmazása ajánlott. Olyan munkahelyeken - például ipari létesítményekben -, ahol a dolgozók fokozott zajártalomnak vannak kitéve, füldugó, illetve fülvédő használata szükséges.

Az ergonomikus számítógép


A számítógép akkor nevezhető ergonomikusnak, ha lehetővé teszi a használatával együtt járó munkahelyi megterhelések, illetve baleset- és munkavédelmi veszélyforrások kiküszöbölését, vagy előfordulásukat megakadályozza. A számítástechnikai eszközökkel kapcsolatos ergonómiai elvárásokat az 1995-ben, a svéd TCO (Tjänstemännens Centralorganisation) szervezet által kidolgozott szabvány - a TCO szabvány - foglalja össze. Fontos, hogy a számítógép előtt ülő felhasználó is tisztában legyen a számítógépes munka veszélyforrásaival. Ebben a részben részletesen foglalkozunk a veszélyforrásokkal, azok hatásaival és a védekezés javasolt módjával.

Monotónia

Az irodai munkahelyek általános veszélyforrásai közé tartozik a számítógépes munka monotonitása, például ha egy szöveg begépelése során huzamosabb időre a gép elé kényszerítjük magunkat. A munkát általában merev testtartásban, a monitort feszülten nézve végezzük. A monoton tevékenység azokat az izomcsoportokat terheli, amelynek következtében állandósulhat a rossz tartás, izom-, hát-, nyaktájéki fájdalmak, izomgörcsök jelentkezhetnek. Súlyosabb esetekben vérkeringési zavarok, szívfájdalom, porckorongbántalmak léphetnek fel.

A tünetek ellen 50 percenként szünetet tartva, a munkaasztaltól felállva rendszeres mozgással védekezhetünk. Ha van rá lehetőség, munkánkat úgy ütemezzük, hogy abban a változó jellegű tevékenységek váltsák egymást.

A hardver ergonómiája

A billentyűzet és az egér használata jelenti az egyik legjelentősebb veszélyforrást, mert nem megfelelően kialakított munkakörnyezet esetén használatuk huzamosabb ideig tartó, természetellenes testtartásra kényszeríti a vállakat, a karokat és a csuklókat, a billentyűleütések pedig jelentősen megterhelik az ínhüvelyt és az ujjperceket. Zsibbadás, ízületi kopások és fájdalmak, idült ínhüvelygyulladás, vérkeringési zavarok léphetnek fel.
A kedvezőtlen körülmények hatására kialakuló izomfájdalmakat egységesen RSI (Repetitive Strain Injuries, azaz ismétlődő megterhelés okozta sérülések) szindrómának nevezzük. Ezek a problémák a nem teljes méretű billentyűzettel rendelkező, hordozható gépeken jelentkeznek legerősebben.
Az ergonómiai vizsgálatok kimutatták, hogy az izomterhelés egy része abból fakad, hogy a hagyományos billentyűzetet kezelők felsőteste 5 fokkal előrehajlik.
A tünetek elkerülésére a pihenőkben rendszeresen mozgassuk, masszírozzuk, tornáztassuk végtagjainkat. Igyekezzünk olyan technikákat kialakítani, amelyek segítségével kevesebb egérmozgással, illetve billentyűleütéssel is megoldható ugyanaz a feladat (gyorsbillentyűk, makrók).
Hordozható számítógép vásárlásakor legfontosabb szempontjaink közé tartozzon a billentyűzet használhatósága.
A billentyűk - funkcióbillentyűk, számbillentyűzet - elhelyezése, mérete, a lenyomásukhoz szükséges erő mértéke a mai napig is kutatás tárgya. A legújabb kutatási eredmények alapján dolgozták ki az úgynevezett ergonomikus billentyűzeteket. Ezek ívelt kialakításúak, illetve legtöbbjük középen két részre nyitható és a két rész tetszőleges szögbe fordítható egymással. Előnye, hogy sokkal kényelmesebb, hátránya, hogy meg kell tanulni hozzá két kézzel gépelni. Az ergonomikus billentyűzetek használatakor a felsőtest mintegy 15 fokban hátrahajlik, ezzel tehermentesül a hátizom és a porckorongok. Az ergonomikus billentyűzetek csak a testtartáson képesek változtatni.
Sokat segíthetünk a billentyűzet megfelelő elhelyezésével. Az eszköz pontosan előttünk legyen. Székünket állítsuk olyan magasra, hogy felkarunk a testünk mellett lazán lelógatva, alkarunk derékszögben hajlítva, az asztal lapjával párhuzamosan helyezkedjen el. Ilyenkor tenyerünk éppen a billentyűzet felett található. Ügyeljünk arra, hogy a billentyűzet előtt megfelelő távolság legyen kezünk megtámasztására, ezzel elkerülhetjük a megerőltető tartást. Egyes gyártók forgalmaznak billentyűzetre szerelhető kézpihentetőket is, amelyek a csuklót támasztják alá. A billentyűzet dőlését az alján található lábacskákkal saját igényeink szerint állítsuk be a legkényelmesebbre.
Tenyerünkbe jól illeszkedő, könnyen mozgatható egeret válasszunk, amelynél a gombokat az ujj oldalirányú elmozdítása nélkül lehet lenyomni. A balkezeseknek ajánlott a bal tenyér formáját követő egér beszerzése. Az egér mozgatásakor karunkat fektessük az asztalra, és csak a csuklónk mozogjon. Az egérmeghajtó szoftvert úgy állítsuk be, hogy az egeret egy 5×5cm-es területen mozgatva kényelmesen navigálhassunk a képernyőn. Használjunk vékony, puha egéralátétet.
A képernyő felelős elsősorban a szem kifáradásáért, de előidézhet különféle arcbetegségeket is.
A képernyő alacsony képismétlési frekvenciája vezet a képernyővillogáshoz, amely különösen fehér képernyőháttér esetén zavaró. Sok egészségi probléma forrásai a képernyőfelület és az emberi arc közötti térbe kerülő porszemcsék. Ennek hatására fáradtságérzet, szemfájás, könnyezés, bőrpirosodás, rossz közérzet, esetleg kötőhártya-gyulladás alakulhat ki.
A kedvezőtlen hatások ellen gyakoribb szellőztetéssel, ventilátorokkal védekezhetünk. A villogást és sugárzást jó minőségű monitorok vásárlásával küszöbölhetjük ki, illetve csökkenthetjük le. A jobb minőségű monitorok másik kedvező tulajdonsága, hogy már rövid idejű használaton kívüli állapotban is képesek automatikusan „alvó” üzemmódba kerülni. Ez a tulajdonságuk azonban csak megfelelő képernyővezérlő kártya mellett használható ki.
A porszemcsék ellen földelt képernyőszűrővel védekezhetünk. Sokszor segíthet speciális - például Monix típusú - képernyőszemüveg, mint egyéni védőeszköz használata is.

A nyomtatókkal szemben támasztott általános ergonómiai követelmények közé tartozik az alacsony zajszint, az alacsony energiafogyasztás, a gazdaságos és egyszerű üzemeltetés. A lézernyomtatók esetében további szempont az alacsony ózonkibocsátás is.

A szoftver ergonómiája

A számítógépes rendszer és alkalmazói közötti találkozási felület iránti követelményeket kutatja a szoftverergonómia tudománya. A találkozási felületbe beletartozik a dokumentáció is. A barátságos felületű, ergonomikus programok javítják a munkával kapcsolatos komfortérzetet, csökkentik a rossz adatbevitelből, helytelen kezelésből fakadó hibák előfordulásának valószínűségét, biztosítják a szoftver szolgáltatásainak teljes körű felhasználását. Az ilyen programok kezelése könnyen megtanulható, követhető, a felhasználót munkája közben képernyős súgók segítik.
Ezen szempontok figyelembevételével igazán csak a kilencvenes évek elejétől fejlesztenek programokat, bár az ilyen irányú kutatások a nyolcvanas évek közepétől kezdődtek. Minthogy a számítógép milliók számára mindennapi munkaeszközzé vált, megnőttek a programok iránti követelmények. Ezek egyik fontos eleme az ergonomikus felhasználói felület kialakítása.
A programokkal szembeni legfontosabb elvárások:
A megbízhatóság alatt a feladat tökéletes ellátását értjük, beleértve az illetékes felhasználók hozzáférésének biztosítását és az illetéktelenek kizárását.
A könnyű kezelhetőség követelményéhez hozzátartozik a képernyős súgók alkalmazása, valamint az áttekinthető képernyőképek használata, amely a felhasználó és a szoftver közötti információcsere felgyorsulását eredményezi. Ide sorolhatók a menük, az eszköztárak, a párbeszéd panelek és egyéb elemek áttekinthető elrendezése és könnyű kezelhetősége.
Fontos a színek és a sötét-világos részek arányának helyes megválasztása is, ezeket a grafikus felhasználói felületen egyedileg is beállíthatjuk.
A felhasználóbarát adatbevitel elsőrangú szempont. Az ergonomikus adatbeviteli képernyőkön a mezők alapértelmezett értékekkel rendelkeznek. A téves adatbevitel csökkentése érdekében a mezőket szűrőkkel látják el. A beviteli adatmezők nem ismétlődnek. Az eredmények megjelenítésekor megfelelő elrendezésben jelennek meg az adatok.
A könnyű karbantarthatóság és továbbfejleszthetőség a programozók feladatát könnyíti meg. Irodai szoftverek tekintetében ezt viszonylag kevesen gyakorolják, pedig a legkorszerűbb irodai programok saját programnyelvvel is rendelkeznek, amelyekkel munkánkat meggyorsító alkalmazásokat lehet az iroda számára fejleszteni (ilyen például a Word szövegszerkesztő, illetve az Excel táblázatkezelő Visual Basic for Applications nyelve).
Az újabb fejlesztési irányok egyike az úgynevezett adaptív felhasználói felület, ahol a program alkalmazkodik a felhasználó szokásaihoz, és elrejti a nem használt parancsokat. Így működik a Microsoft Office 2000 és a Microsoft Office XP is. Ezt a szolgáltatást ki lehet kapcsolni, így visszatérhetünk a személyesen testreszabott felhasználói felületünkhöz.

A másik fejlesztési irány az ablakok számának csökkentése és az objektumok kinagyításának lehetősége. Például egy ikonként látszó objektumra mozgatva a kurzort egy felnagyított kép jelenik meg, amelyen azonnal dolgozhatunk.

Számrendszerek

A számrendszerekről általában

A számítógép működése alapvetően a kettes számrendszerre épül. A kettes számrendszerben történő számábrázolás nehézsége miatt gyakran alkalmazzák a tizenhatos számrendszerbeli számábrázolást is. Ismerkedjünk meg a különböző számrendszerekben történő számolás módjával!
A számrendszerek a valós számok ábrázolására szolgáló jelek és alkalmazásukra vonatkozó szabályok összessége.
Minden számjegypozícióhoz egy helyiértéket rendelünk, és a valós szám értékét az egyes helyiértékek és a hozzájuk tartozó értékek szorzatainak összege adja.
A mennyiségeket a számrendszer alapjának hatványaival írjuk fel, ahol a számrendszer alapja bármely 1-nél nagyobb egész szám lehet.
A mindennapi gyakorlatban használt tízes számrendszerben a számokat a tíz hatványaival ábrázoljuk. Lássunk egy példát!
A 2532 tízes számrendszerbeli számot az alábbi formában írhatjuk fel:
103102101100
2532
Ennek az értékét a következő módon számíthatjuk ki:

2 x 103 + 5 x 102 + 3 x 101 + 2 x 100 =
2 x 1000 + 5 x 100 + 3 x 10 + 2 x 1 =
2000 + 500 + 30 + 2 =
2532

Kettes (bináris) számrendszer

A kettes vagy más néven bináris számrendszerbeli számok a 0 és az 1 számjegyekből állnak. A számjegyek helyiértékeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

Átváltás decimális számrendszerből bináris számrendszerbe

A számítógépen leggyakrabban nyolc számjegyből álló bináris számokkal találkozhatunk. A nyolc számjegyen ábrázolható legnagyobb érték a 255=(128+64+32+16+8+4+2+1).
A tízes (decimális) számrendszerbeli számokat kettővel való maradékos osztással tudjuk a legegyszerűbben bináris számrendszerbeli számmá alakítani.
Az átalakítandó számot osszuk el kettővel. Minden osztásnál jegyezzük fel a maradékot. Folytassuk az egészrésszel való osztást, amíg nullát nem kapunk.
Lássunk erre egy példát! Az átváltandó szám: 8110.
Az így kapott maradékokat lentről felfelé olvasva kapjuk meg a bináris számot: 10100012.

Átváltás bináris számrendszerből decimális számrendszerbe

A bináris számrendszerbeli számokat úgy válthatjuk át decimális számrendszerbe, hogy a bináris szám egyes számjegyeit megszorozzuk a hozzájuk tartozó helyiértékekkel, majd az így kapott értékeket összeadjuk.
Például az 100010112 bináris szám decimális értékét az alábbi módon számíthatjuk ki:


Tizenhatos (hexadecimális) számrendszer

A tizenhatos vagy más néven hexadecimális számrendszerbeli számok 0 és 15 közötti helyiértékeket tartalmazhatnak, melyek a következők: 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A B C D E F
Az egyes betűk a következő értékeket szimbolizálják:
A=10, B=11, C=12, D=13, E=14, F=15
A számjegyek helyiértékeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

Átváltás decimális számrendszerből hexadecimális számrendszerbe

A decimális számrendszerbeli számokat tizenhattal való maradékos osztással tudjuk hexadecimális számrendszerbeli számmá alakítani.
Az átalakítandó számot osszuk el tizenhattal. Minden osztásnál jegyezzük fel a maradékot. Folytassuk az egészrésszel való osztást, amíg nullát nem kapunk. Figyeljünk arra, hogy 10-től felfelé az értékeket betűkkel jelöljük!
Lássunk erre egy példát! Az átalakítandó szám: 101510.
Az így kapott maradékokat lentről felfelé olvasva kapjuk meg a hexadecimális számot: 3F716.

Átváltás hexadecimális számrendszerből decimális számrendszerbe

A hexadecimális számrendszerbeli számokat úgy válthatjuk át decimális számrendszerbe, hogy a hexadecimális szám egyes számjegyeit megszorozzuk a hozzájuk tartozó helyiértékekkel, majd az így kapott értékeket összeadjuk.
Például az A516 hexadecimális szám decimális értékét az alábbi módon számíthatjuk ki.

Átváltás bináris számrendszerből hexadecimális számrendszerbe

Bináris számrendszerből hexadecimális számrendszerbe történő átváltáskor a bináris szám számjegyeit osszuk a szám utolsó számjegyétől kezdve négyes csoportokra. Ha az első csoportban négynél kevesebb számjegy szerepel, az első számjegy elé annyi nullát írjunk, hogy négy számjegyet kapjunk. Számítsuk ki az egyes csoportok értékeit, majd az így kapott számokat váltsuk át hexadecimális számjegyekké és olvassuk össze.
Lássunk egy példát! Az átváltandó szám az 101111110012.
A táblázat utolsó sorát balról jobbra összeolvasva az eredmény tehát: 5F916

Átváltás hexadecimális számrendszerből bináris számrendszerbe

A hexadecimális számrendszerbeli számok bináris számrendszerbeli számmá történő átalakításához első lépésként váltsuk át a hexadecimális számjegyeket decimális számokká. Az így kapott értékeket váltsuk át bináris számokká, majd az eredményt olvassuk össze.
Lássunk egy példát! Az átváltandó szám a 7BA16

A táblázat utolsó sorát balról jobbra összeolvasva az eredmény tehát: 111101110102

Boole-algebra

Egy halmazt a rajta értelmezett műveletekkel és tulajdonságokkal együtt Boole-algebrának nevezünk.

Logikai műveletek

A bináris számrendszerben felírt számokkal különböző műveleteket is végezhetünk. A számrendszer egy-egy számjegye megfelel egy-egy logikai kijelentésnek (0-hamis, 1-igaz), így elsősorban logikai műveletek végzésére alkalmas. Minden logikai művelet operandusokból (a,b,c,…,z) és logikai operátorokból (NOT, AND, OR, XOR, IMP, EQ) áll. A logikai műveletek legegyszerűbb megjelenítési módja az igazságtáblázat.
A műveleteket két csoportra bonthatjuk, az egy változóval, illetve a több változóval végezhető műveletekre. Egy logikai kifejezésnek kétféle logikai értéke lehet: ha igaz 1, ha hamis 0.
Egy változóval végezhető logikai művelet a NEM (NOT), amely az állítások logikai értékét fordítja meg.
A NOT logikai művelet igazságtáblázata:
Több változóval végezhető művelet a logikai ÉS (AND) művelet, amely logikai értéke csak abban az esetben IGAZ, ha minden, a műveletben részt vevő kifejezés logikai értéke IGAZ, minden más esetben HAMIS logikai értéket ad.
Az AND logikai művelet igazságtáblázata:
A több változóval végezhető logikai műveletek közé tartozik a logikai VAGY (OR) művelet is. Logikai értéke IGAZ, ha a műveletben részt vevő kifejezések logikai értékének bármelyike IGAZ. A művelet logikai értéke csak akkor lesz HAMIS, ha a műveletben részt vevő kifejezések logikai értékének mindegyike HAMIS.
Az OR logikai művelet igazságtáblázata:
A logikai VAGY művelet mellett fontos szerepet kap a logikai
KIZÁRÓ VAGY (XOR) művelet is. Logikai értéke akkor ad IGAZ eredményt, ha a műveletben részt vevő kifejezések logikai értékei különbözőek. Abban az esetben, ha a műveletben részt vevő kifejezések logikai értékei megegyeznek, HAMIS logikai értéket kapunk eredményül.
A XOR logikai művelet igazságtáblázata:
További több változón végezhető logikai művelet az IMPLIKÁCIÓ (IMP), a "ha a, akkor b" művelete. Az implikáció olyan művelet, mely logikai értéke pontosan akkor HAMIS, ha a műveletben részt vevő bemeneti kifejezés logikai értékének IGAZ voltából következik, hogy a műveletben részt vevő kifejezés kimeneti logikai értéke HAMIS. Az összes többi esetben a logikai értéke IGAZ.
Az IMP logikai művelet igazságtáblázata:
Végül az EKVIVALENCIA (EQ) művelete olyan logikai művelet, amely logikai értéke pontosan akkor IGAZ, ha a műveletben részt vevő két kifejezés logikai értéke azonos.
Az EQ logikai művelet igazságtáblázata:

Háttértárak

Háttértárak

A háttértárak nagy mennyiségű adat tárolására alkalmas ki- és bemeneti perifériák. A használaton kívüli programok és adatok tárolása mellett fontos szerepük van az adatarchiválásban, de például a számítógépes rendszerek biztonságos üzemvitele érdekében további háttértárakon helyezik el a rendszerek biztonsági másolatát is.
Megkülönböztetünk papír alapú, mágneses, optikai, valamint egyéb háttértárakat.

Papír alapú háttértárak

A papír alapú háttértárak közé sorolhatjuk többek közt a lyukszalagot és a lyukkártyát. Ezen háttértárolókat ma már nem alkalmazzák, hiszen feldolgozásuk igen lassú, könnyen sérülhet az adathordozó, nagy tömegű és mennyiségű alapanyagot igényelnek, illetve kezelésük igen körülményes. Előnyük viszont, hogy olyan környezetben is alkalmazhatóak, ahol a mágneses adathordozók nem.

Mágneses háttértárak

A legelterjedtebb háttértárak napjainkban a mágneses elven működő háttértárak. Működési elve igen egyszerű, az adathordozó felületén lévő mágneses réteg kétállapotú jeleket rögzít.
Jellemzőik:
  • a tárolható adatmennyiség nagysága (kapacitás),
  • a gyorsasága, azaz mekkora az adat-hozzáférési idő,
  • az adatsűrűség nagysága.
A mágneses háttértárak fő részei:
  • Maga a mágneses felületű adathordozó, például a mágneslemez.
  • Az adathordozó mozgatását, írását, olvasását végző berendezés, melyet meghajtónak (drive) nevezünk. A meghajtó elektronikus és mechanikus részekből áll. A mechanikus részek végzik az adathordozó mozgatását, míg az elektronika feladata az írás-olvasás-pozicionálás vezérlése. Az írást-olvasást az író-olvasó fej végzi.
Típusai:
  • mágneslemezek,
  • mágnesszalagok.

Optikai háttértárak

A mágneses elvű adathordozókon kívül egyre elterjedtebbek az optikai elven működő adathordozók. Archivált dokumentumok, képek, módosítást nem igénylő programok tárolására ideális adathordozó a CD (Compact Disk), amelyet 1980-ban a Sony és a Philips cég közös fejlesztés után dobott piacra.

Egyéb háttértárak


Az elmúlt években a magneto-optikai (MO) tárolók átmeneti sikereket értek el a háttértárak piacán. Bár adatátviteli sebességük megfelelő, tárolókapacitásuk nem haladja meg a 2,6-5,2 GB-ot. A MO egyesíti a mágneses és optikai tárolók előnyeit. Az adatok felírása speciális fémötvözetre történik, amelyet az írófej csak nagy intenzitású lézersugárral, megfelelően hevített helyen képes átmágnesezni. Magas ára miatt ez a tárolótípus kevésbé elterjedt.

Mágneses háttértárak - Hajlékonylemez

A hajlékonylemez (FD: Floppy Disk) egy régóta létező, a legtöbb személyi számítógépen használható háttértár típus, amely kis mennyiségű adat tárolásának és szállításának viszonylag biztonságos és egyszerű eszköze. Az információt egy mágnesezhető réteggel ellátott kör alakú lemezen tároljuk. A mágneslemezen az adatok koncentrikus gyűrűkön - sávokon (angolul track) - tárolódnak úgy, hogy az író-olvasó fejet a kiválasztott sávra állítva az információ leolvasható.
Az adatokat célszerűbb azonban nem folytonosan elhelyezni a sávokon. A lemezt körcikkekre (szektorokra) osztjuk, amelyek a lemez legkisebb címezhető egységei. Egy sáv egy szektorában 512 bájtnyi adatot tárolhatunk. A sáv-szektor szerkezet létrehozása a formázás során történik. A hajlékonylemez különféle típusait az adattárolásra használt mágneses korong átmérője és annak tárolókapacitása alapján különböztetjük meg. Az átmérő méretének meghatározására a coll (jelölése:”; 1 coll=2,54 cm) mértékegységet használjuk.
Napjainkban a legelterjedtebb változat a 3,5”-os, 1,44 MB tárolókapacitású lemez, de néhány helyen még találkozhatunk a régebbi, 5,25” méretű, 1,2 MB-os lemezzel is. Bár a hajlékonylemez nagyon elterjedt, kapacitása és sebessége gyakran már az átlagfelhasználók igényeit sem elégíti ki.
A hajlékonylemez használatához szükségünk van egy be-, illetve kiviteli egységre, a hajlékonylemez-meghajtóra (FDD: Floppy Diskette Drive). Mind az 5,25”-os, mind a 3,5”-os meghajtóban két író-olvasó fej található, melyek a forgó lemezzel érintkeznek. Olvasáskor mágneses állapotot érzékelnek, íráskor mágneses állapotot változtatnak meg.
A hajlékonylemez kapacitását az határozza meg, hogy csak az egyik, vagy mindkét oldalát használhatjuk, illetve hogy milyen sűrűségben írhatunk rá adatokat. Az egyoldalas lemezeket SS (Single Sided), a kétoldalas lemezeket pedig DS (Double Sided) jelöléssel látják el. Az írássűrűség lehet egyszeres, dupla, nagy, illetve extra, melyeket az SD (Single Density), DD (Double Density), HD (High Density), illetve ED (Extra Density) betűkkel jelölünk. Egyes esetekben az írássűrűséget TPI (Track Per Inch) mértékegységben adják meg.
Napjainkban legelterjedtebbek a DS HD, azaz a kétoldalas, nagy sűrűségű lemezek.
A forgalomban lévő hajlékonylemezek jellemzőit a következő táblázatban foglaltuk össze:
A hajlékonylemez kiváltására több eszközt fejlesztettek ki, például a Zip drive-ot, amely 100 MB, illetve az a:drive-ot, amely 120 MB kapacitású lemezzel működik.

Egyik eszköz sem terjedt el általánosan.

Mágneses háttértárak - Merevlemez

A merevlemez kifejlesztésének célja egy, a hajlékonylemeznél nagyobb kapacitású és gyorsabb háttértár létrehozása volt. Szemben a hajlékonylemezzel, a merevlemez a számítógép belsejébe fixen beépítve működik. Mivel a merevlemezen tárolt adatok mindig rendelkezésünkre állnak, itt tároljuk a napi munkánkhoz szükséges programokat és adatokat.
A merevlemezes tárak esetében az adathordozó merev, mágnesezhető felületű lemezkorong, amelyből a kapacitás növelése érdekében egy egységben többet is elhelyeztek. Legelterjedtebb merevlemezes tár a winchester(HDD: Hard Disk Drive). Az adatok tárolása lényegében ugyanúgy történik, mint a hajlékonylemezes meghajtóknál, azaz koncentrikus körökben elhelyezkedő sávokban és szektorokban, egy egységben azonban több lemezkorong van elhelyezve. A lemezek egymás felett elhelyezkedő sávjait cilindernek (cylinder) nevezzük. A léptetőmotor az egymás alatti író-olvasó fejeket csak együtt tudja mozgatni, ezért a winchester meghajtója csak a cilinderek mentén tud írni vagy olvasni. Az adattárolás fürtökben (cluster), a szektorok logikailag összetartozó csoportjaiban történik. Egy klaszterhez több szektor is tartozhat.
A lemezvezérlő feladata, hogy az írási és olvasási műveletek elvégzését felügyelje.
A nagy adatmennyiségek kezelését és hordozhatóságát a merevlemezek cseréjét lehetővé tevő, úgynevezett mobil rackekkel oldották meg. Ennek lényege, hogy a merevlemezt a számítógépbe épített, fiókra emlékeztető eszközbe szerelik be, melyet könnyen kicserélhetünk vagy magunkkal vihetünk. A mobil rack cseréje általában csak a számítógép kikapcsolt állapotában lehetséges.

Párhuzamosan a személyi számítógépekkel a merevlemezes háttértárak is jelentős fejlődésen mentek keresztül. Átlagos tárolókapacitásuk a kezdeti 10-20 MB-ról 8-30 GB-ra emelkedett, de szükség esetén ma már beszerezhető akár 120 GB-nyi adat tárolására képes merevlemez is. A fejlesztések eredményeként a merevlemez írási és olvasási sebessége megsokszorozódott. Manapság a memória és a merevlemez között a másodpercenkénti adatátvitel sebessége megabájtokban mérhető.

Optikai háttértárak - CD-ROM

A CD-n tárolt információk típusától függően megkülönböztetünk audio, video és adathordozó CD-ket, az utóbbiakat CD-ROM-nak nevezzük. A CD-ROM a legismertebb optikai háttértár. A lemez átmérője 8 cm vagy 12 cm, vastagsága 1 mm. A 8 cm átmérőjű CD-ROM maximális tárolókapacitása 184 MB, míg a 12 cm átmérőjűé 650-800 MB-ig terjed.
A CD-k műanyagba ágyazott adathordozó rétegen digitálisan tárolják az adatokat. A lemezen az információ körkörösen, apró bemélyedések formájában van rögzítve. A CD-ROM olvasásakor a CD-olvasó lézersugár segítségével, a visszaverődő fény alapján érzékeli az adathordozó rétegen található bemélyedéseket. Mivel az információt lézersugár olvassa ki, ezért a lemez nincs kitéve komoly fizikai igénybevételnek.
A CD-ROM előnye, hogy nagy mennyiségű adat olcsó, megbízható tárolására alkalmas. Megkülönböztetünk csak olvasható, egyszer írható, valamint többször írható változatokat.
A kereskedelmi forgalomban kapható, csak olvasható CD-kre a gyártás során egy különleges préselési eljárással viszik fel az információt.
A CD-ROM-ok másik fajtája az írható CD, amely üresen kerül forgalomba. Olyan speciális adathordozó réteggel rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy CD-író készülék segítségével adatokat rögzítsünk rajta. Megkülönböztetünk egyszer írható (CD-R), illetve újraírható (CD-RW) lemezeket. A CD-R lemezre akár több lépésben is írhatunk adatokat, de az adatmennyiség nem haladhatja meg a CD kapacitását. A rögzített adat módosítására nincs lehetőségünk.

Az újraírható CD-RW lemezeket a CD-R lemezekhez hasonlóan írhatjuk, azonban lehetőségünk van az adatok teljes törlésére, és a lemez többszöri újraírására.

Optikai háttértárak - DVD

A DVD (Digital Video Disk) első pillantásra egy CD-re emlékeztet. A DVD-n maximálisan tárolható 18,8 GB adat azonban sokszorosan meghaladja a CD kapacitását. A DVD-t a kilencvenes évek közepén fejlesztették ki csúcsminőségű házimozirendszerek adathordozó eszközeként. A DVD-n a filmeket digitális formátumban, kiváló kép- és hangminőségben, többnyelvű szinkronnal és feliratozással tárolják. Lejátszásához asztali DVD-lejátszó berendezés vagy a számítógépbe épített DVD-olvasó szükséges. A CD-hez hasonlóan a DVD-t is hamar elkezdték számítógépes adatok tárolására használni.

A legtöbb DVD-olvasó alkalmas hagyományos audio CD és CD-ROM olvasására is.

Összefoglalás

A bemutatott háttértárak jellemzőit az alábbi táblázatban foglaltuk össze.
*Az egyszer és többször írható CD- és DVD-lemezek írásához speciális írókészülék szükséges.
Egyes újraírható háttértárakat első használatuk előtt meg kell formáznunk. A formázás segítségével a háttértárat előkészítjük az adatok fogadására, és ellenőrizhetjük az adatterület épségét. A formázás során alakítjuk ki a lemez logikai szerkezetét (sávok, szektorok).
Ezt a műveletet egyes háttértárak tartalmának teljes, visszaállíthatatlan törlésére is használhatjuk.

A háttértárak ár/kapacitás aránya

A számítástechnika világának dinamikus fejlődése a háttértárakra is jellemző. A gyártók szinte naponta dobják piacra a háttértárak újabb és újabb típusait, illetve teljesen új rendszerű tárolóeszközeiket. A háttértárak kapacitása és sebessége egyre nő, miközben áruk folyamatosan csökken. Ebből kiindulva nem lehet állandó érvényű sorrendet definiálni az eszközök sebességének, illetve ár/kapacitás arányának meghatározására.
A legkisebb kapacitású és egyben leglassúbb háttértár a hajlékonylemez. Az abszolút ára ennek az eszköznek a legkisebb, a kapacitásához viszonyítva azonban ez a legdrágább háttértár.
A hajlékonylemeznél gyorsabb és jóval nagyobb kapacitású eszközök a ZIP drive és az a:drive, hasonló ár/kapacitás arány mellett.
Jelentős tárolókapacitású és meglehetősen gyors háttértárak a CD-, a DVD- és a magneto-optikai meghajtók. Ezeknek az eszközöknek az ár/kapacitás aránya napjainkban átlagosnak tekinthető.
Napjaink leggyorsabb és legnagyobb kapacitású háttértára a merevlemez. Ár/kapacitás aránya jelenleg a legjobb a háttértárak között.
A csak archiválásra alkalmas mágnesszalagos, más néven streamer egység ár/kapacitás arányának számításakor figyelembe kell vennünk, hogy bár az adathordozó kazetták nagyon olcsók, maga a meghajtóegység azonban meglehetősen drága. Ezt figyelembe véve az adatok tárolási költsége csak nagy mennyiségű adat tárolása esetén tekinthető gazdaságosnak. A streamer egységek adatátviteli sebessége nem éri el a merevlemezes meghajtók sebességét, de funkciójukat tekintve megfelelőnek mondhatók.


Adatvesztés elleni védekezés

A háttértárakra mentett adataink a legnagyobb körültekintés ellenére sincsenek soha tökéletes biztonságban. Felléphet például olyan előre nem látható hardverhiba, amely a merevlemezünkön tárolt adatok egy részét vagy akár a teljes merevlemezt olvashatatlanná teszi. Értékes adataink elvesztése ellen elsősorban más háttértárakra - például CD-re vagy streamerre - történő biztonsági mentések készítésével védekezhetünk.
A váratlan áramkimaradás, illetve áramingadozás okozta adatvesztések esélyét szünetmentes áramforrás, más néven UPS (Uninterruptible Power Supply) beiktatásával csökkenthetjük. Az UPS-ek képesek a különféle áramingadozások kiegyenlítésére, illetve áramkimaradás esetén - korlátozott ideig - a tápfeszültség biztosítására. Egyes változataik hosszabb áramkimaradás esetén képesek a számítógép szabályos leállítására is.

Hibatűrő rendszerek (RAID)

Nagyvállalati rendszerben gyakran nem elegendő az adatok rendszeres mentésével védekezni az adatvesztés ellen, a kiszolgáló számítógépek folyamatos rendelkezésre állását is biztosítani kell. Ezt különféle hibatűrő rendszerek alkalmazásával érhetjük el.
A merevlemezes háttértárakon tárolt adatok - a hardver hibájából fakadó - sérülése vagy elvesztése ellen általában úgynevezett RAID (Redundant Array of Independent Disks) rendszereket alkalmaznak. Ennek lényege, hogy az adatokat több merevlemezes háttértár használatával ismétlődő (redundáns) formában tárolják.
A RAID rendszernek hat szintjét különböztethetjük meg, de ezek egyes elavult változatait már nem használják.
Az alábbiakban a napjainkban használt RAID technikákat foglaltuk össze:
A felsorolt hibatűrő technikák megvalósítására szoftveres és hardveres megoldások is léteznek.
A szoftveres megoldások olcsóbbak, de a hardveres megoldás nagyobb biztonságot nyújt.

Perifériák-Kimeneti egységek

Kimeneti egységek - Monitor

A legfontosabb kimeneti eszköz a monitor. Korábban többféle szabvány alapján gyártott típus létezett, de mára a VGA rendszerű monitorok az egyeduralkodók. A monitoron megjelenő képek képpontokból (pixel)állnak. A monitor minősége a megjelenített képpontok sűrűségétől és méretétől függ. A monitorokat több szempont alapján is csoportosíthatjuk.
1. A képmegjelenítés elve szerint
  • katódsugárcsöves,
  • folyadékkristályos,
  • gázplazmás.
A legelterjedtebb a katódsugárcsöves (CRT: Cathode Ray Tube) monitor, melyben egy elektronsugarat lőnek ki a képernyő fényporral bevont hátsó falára. Az elektronsugár másodpercenként legalább 50-szer befutja a képernyőt. Mivel ezen monitorok súlya és kiterjedése igen nagy, hordozható számítógépekbe nem építhetők be.
A monitorok másik típusa folyadékkristályos (LCD: Liquid Crystal Display) technológiával működik. Első változataikat hordozható számítógépeken - laptopokon, notebookokon - alkalmazták, de ma már számtalan asztali típus is létezik. Előnyük a vékonyságukból adódó kis helyigény és az alacsony energiafelhasználás, hátrányuk a kötött képfelbontás és a magasabb ár.

A kötött képfelbontás azt jelenti, hogy az LCD monitorok, a katódsugaras monitorokkal ellentétben, csak egyféle - például 800x600 vagy 1024x768 képpont méretű - kép jó minőségű megjelenítésére alkalmasak. Más felbontások használata esetén a képminőség romolhat.
Az LCD technika továbbfejlesztésével megjelentek az úgynevezett TFT (Thin Film Transistor) technológiával készült kijelzők.
Előnyük az LCD monitorokkal szemben, hogy a katódsugárcsöves monitorokhoz hasonló jó képminőséget garantálnak. Grafikus alkalmazások futtatására, mozgóképek szerkesztésére az LCD helyett TFT kijelzőt érdemes választani.
A legkevésbé ismert típus a gázplazmás monitor, amelyben a gázok a bennük lévő mozgó elektronok hatására fényt bocsátanak ki. Az ilyen kijelzőkben ionizált neon- vagy argongázt zárnak két olyan üveglap közé, melyekbe vízszintesen és függőlegesen vezetékek vannak beágyazva. Ezen vezetékek metszéspontjai határozzák meg a fényt kibocsátó képpontokat.
2. A megjelenített kép típusa szerint
  • alfanumerikus,
  • grafikus.
Az alfanumerikus monitorok képernyőjén 25 sorban soronként 80 karakter volt megjeleníthető, és csak a karakterek helyei voltak megcímezhetők. Az ilyen monitorok kis memóriaigénnyel rendelkeztek.
A grafikus monitorok már bonyolult ábrák, képek megjelenítésére is képesek, mert ezeknél a tárolás és megjelenítés képpontonként történt. Nagy memóriaigény jellemzi őket.
3. A monitor mérete szerint
A monitor méretét a képátló hüvelykben (coll) mért hossza alapján határozzuk meg. Legelterjedtebbek a 14" és 15"-os monitorok, de egyre gyakrabban találkozhatunk nagyobb, például 17", 19" és 21"-os monitorokkal.
4. A felbontóképesség és a megjelenített színek száma (színmélység) szerint
Az alábbiakban látható táblázat a korábban használt képernyőrendszerek jellemzőit foglalja össze.

A következő táblázatban a napjainkban használatos képernyőtípusok jellemzőit soroljuk fel.

Kimeneti egységek - Grafikuskártya

A monitorokon megjelenő képet a számítógépbe épített grafikuskártya állítja elő. A választható képfelbontás és a színmélység nagyban függ a grafikuskártya tudásától. Az alábbi táblázatban a legjellemzőbb színmélységértékeket soroltuk fel.

A 16 bites színmélységet gyakran High color, a 24 és 32 bites színmélységeket pedig True color üzemmódnak nevezik.

Kimeneti egységek - Nyomtató

A nyomtató (printer) a legegyszerűbb eszköz arra, hogy munkánk eredményét papíron is viszontláthassuk.
A nyomtatókat több ismérv alapján csoportosíthatjuk. Az alkalmazott technika szerint beszélhetünk ütő, illetve nem ütő nyomtatókról. A karakterek megjelenítési módja szerint a nyomtató lehet teljes karaktert író és pontokat író (raszteres) típusú.
A nyomtatott kép minőségét az egységnyi nyomtatási területre eső képpontok maximális száma, azaz a képfelbontás határozza meg, melynek mértékegysége a DPI (Dot Per Inch). Jó minőségű nyomtatáshoz minimum 300 dpi felbontást kell használnunk.
A nyomtatott szövegben az egy coll területen vízszintesen elhelyezkedő karakterek száma a CPI (Character Per Inch) mértékegységgel mérhető. A CPI az azonos szélességű karakterekből álló betűkészletek esetén konkrét, az eltérő szélességű karakterekből álló betűkészletek esetén pedig átlagos karakterszámot ad meg.
A nyomtatási sebességet a CPS (Character Per Seconds) vagy a lap/perc mértékegységekkel mérhetjük. A CPS az egy másodperc alatt kinyomtatható karakterek, míg a lap/perc az egy perc alatt kinyomtatható lapok mennyiségét jelenti.
Az alábbiakban a három legelterjedtebb nyomtatótípus, a mátrix, a tintasugaras és a lézernyomtató tulajdonságait tekintjük át.
A mátrixnyomtató a legrégebbi, ma is forgalomban lévő típus. Működése a klasszikus, tintaszalagos írógéphez hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a mátrixnyomtató az írásjelek képét az írófejében elhelyezkedő tűk (9, 18 vagy 24 darab) segítségével pontokból alakítja ki. A tűk mágneses tér hatására mozdulnak ki, és rugóerő húzza vissza a helyükre. A kilökött tű a papír előtt kifeszített festékszalagra ütve hozza létre a papíron a karakter vagy ábra egy-egy pontját. Előnye, hogy indigós papírra egyetlen nyomtatási menetben több példányban is nyomtathatunk, így például a számlanyomtatás terén nehezen nélkülözhető.
A tintasugaras nyomtató tulajdonképpen a mátrixnyomtató továbbfejlesztése. Nyomtatáskor egy kisméretű tintaágyú egy festékpatronból mikroszkopikus méretű tintacseppeket lő a papírra. A festékporlasztást az egyes típusok különböző módon - gőzbuborékok segítségével vagy elektrosztatikusan - valósítják meg. Egy-egy karaktert sokkal több pontból alakítanak ki, mint a mátrixnyomtatók, és rendkívül csendesek.
A tintasugaras nyomtatók mai változatai már nyomtatvány szintű írásképet adnak, egyes színes típusok pedig speciális papíron fotó-realisztikus minőség előállítására is képesek. Elsősorban otthon vagy kisebb irodákban használják jó minőségű nyomtatványok készítésére.
A lézernyomtató működési elve a fénymásolókhoz hasonlítható. Egy speciális, fényérzékeny anyaggal bevont, elektromosan feltöltött hengerre lézer rajzolja fel a nyomtatandó képet.
A lézerpásztázott helyeken a henger elektrosztatikus töltést kap, így amikor érintkezésbe kerül a festékport tartalmazó rekesszel, a festék feltapad a hengerre. A hengerről gördítéssel kerül át a kép a papírra, majd a nyomtató magas hőmérsékletű beégető művében rögzül a nyomat.
A lézernyomtatót leginkább irodákban használják, mivel gyorsan, jó minőségben képes nyomtatni. Egyes típusai tömeges nyomtatásra is kiválóan alkalmasak.
Léteznek színes lézernyomtatók is, amelyeknél a színes kép cián, bíbor, sárga és fekete színekből áll össze. Ezek a színek képezik az alapját a nyomdákban is használt CMYK színkeverési módnak.

Kimeneti egységek - Plotter


A plotter, más néven rajzgép, speciális, nagyméretű műszaki rajzok előállítására alkalmas eszköz, ezért főleg mérnöki irodák használják. A plotter működése eltér az eddig megismert elvektől, két egymásra merőleges sínen mozgó tollal, ceruzával rajzolja meg a képet. Az újabb tintasugaras plotterek inkább speciális, nagyméretű nyomtatónak tekinthetők.
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)